Tiltott kastélyok 8.

Olaszteleki Danielek

Bár a székelyföldi kastélykultúra nem annyira gazdag, mint Belső-Erdélyé vagy a Partiumé, különleges történelmű és sorsú nemesi otthonok itt is találhatók. Egy közülük az erdővidéki Olasztelek Daniel-kastélya, amely a régió egyik legjelentősebb műemléke. De több is annál: hogy ma nem „térdig érő kastély” – mint a Maros mentén megannyi épület –, az egy Bukarestből hazaköltöző fiatal székely házaspárnak köszönhető.

Tiltott kastélyok 7.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek sem teteje, sem méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármestere bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták, tönkretették kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Tiltott kastélyok 5.

Bethlen Anikó grófnő gyógyíthatatlan beteg lett a második világháború végén – mégis hihetetlen lélekerővel szervezi ma is Erdély főnemesi világát. Több mint két évtizede küzd a Bethlenekért, a birtokokért és Keresd szétrabolt, majd mégis megmenekített várkastélyáért. Amelyből Drakula újabb fészke helyett a Béke Háza lesz – Böjte Csaba védőszárnyai alatt. 

A Tiltott kastélyok – Keresdi Bethlenek szakmai program megvalósítását 2019. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

FESZTIVÁLDÍJ – Magyar Speciális Filmfesztivál, 2022 – Arcaink nagydíj

Tiltott kastélyok 6.

Marosújvári Telekiek

Az egykor virágzó bányavároskában áll a Telekiek magára hagyott kastélya, amely számos konfliktus, magyar-magyar belharc és tragikus történet gócpontja – napjainkban is. Az utolsó „várúr”, gróf Teleki Ádám megjárta a kommunista Románia börtöneit, meghurcolták a Márton Áron-perben, és még holtában sem nyugodhatott. A Ceaușescu-rezsim bukása után a marosújváriaknak az volt az érdekük, hogy továbbra is a hajdani angolpark felparcellázott területén lakjanak – de az már nem, hogy a kastélyt fenntartsák. 

Tiltott kastélyok 4.

Marosvécsi Kemények

Hogyan lehet egy elmegyógyintézetet „visszafoglalni”, kifordítani egy reneszánsz várkastélyt a „bőréből”, és visszaadni a hely művészi, irodalmi, humanista szellemét? Hogyan lehet Erdély legszeretetreméltóbb mecénásából „horthysta-fasiszta hazaáruló” és mészégető? Kik és miért rombolják Wass Albert marosvécsi síremlékét évről évre, és miért nem kerülhetett méltó helyére a „kánonban” Kemény János báró író és színházteremtő?

FESZTIVÁLDÍJ – A Savaria Filmszemle különdíja, 2019

                       – A Lakiteleki Filmszemle különdíja, 2018 

Tiltott kastélyok 3.

Küküllővári Hallerek

Egy falu a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén, ahol a románság különösen magyarellenes. Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Amit a küküllővári bástyák őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti. Filmsorozatunk újabb része az erdélyi főnemesség jóvátételi harcáról. 

FESZTIVÁLDÍJ – A Savaria Filmszemle különdíja, 2019

Tiltott kastélyok 2.

Uzoni Mikesek

Birtokelkobzás, kastélyrombolás, módszeres gyilkosságok, kitelepítések - hogyan lehetséges a múlttal szembenézve a jövőt építeni Romániában? Az Erdélybe hazatelepülő magyar történelmi családok ezzel a kihívással küzdenek meg, amikor visszaköltöznek lelakott kastélyukba, közelharcot vívnak a romániai hatóságokkal, hogy legalább töredékét visszakaphassák birtokaiknak.  

Tiltott kastélyok 1. 

Fugadi Bánffyak

Lovagteremben legelésző tehenek, feldúlt családi kripták, elpusztított birtokok – másfelől jussukat visszakövetelő magyar nemesek, akik nem fogadják el, hogy a történelem nem visszafordítható a Kárpát-medencében. Erdély arisztokratáiról, restitúciós küzdelmeikről szól filmsorozatunk, amelynek első része a fugadi Bánffyakat mutatja be.

Erdély és Románia 

„nagy egyesülése” 100.

Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?

FESZTIVÁLDÍJ – Kulturális Filmek Fesztiválja, 2019, 2. helyezett

                          – Göcsej Filmszemle, 2019, 1. helyezett filmetűd                          kategóriában

Süllyedő város – Marosújvár 

Teleki-öröksége

Marosújvár 2010 karácsonyán vált szellemvárossá a Magyar Királyság egyik legvirágzóbb sóbirodalmából. Az újváriak úgy mondják: a várost a só adta, és a só vette el. A felelőtlen bányagazdálkodás miatt átfúrták a tárnák tartófalait, így mára veszélybe került a település. A süllyedő város fogyatkozó magyarságának sorsát tükrözi a rogyadozó felsőmarosújvári Teleki-kastély, amelynek visszaadásáról 2018 végén született határozat. De a helyzet koránt sincs megoldva.

FESZTIVÁLDÍJ – Göcsej Filmszemle, 2019, 2. helyezett filmetűd                          kategóriában

Szamár-sziget rabjai

A szicíliai maffia rettegett börtönszigete volt a kilencvenes évek végéig, korábban terroristák és banditák büntetőtelepe. Ma lélegzetelállító szépségű turistaparadicsom a Földközi-tenger közepén, Szardínia legvadabb partvidékén. Aki Asinarára, az albínó szamarak földjére lép, nem gondolná, hogy magyar katonák csontjait rejti az „ördög szigete”.

FESZTIVÁLDÍJ – A Lakiteleki Filmszemle különdíja, 2017 

Rostás Pál feltámadása

Csoda történt 1813 októberében: egy magyar huszár hét francia lovassal és hatvan gyalogossal, Napóleon katonáival vette föl egymaga a harcot. A huszár hősi halálának szemtanúja volt a közeli szlovéniai falu lakossága. Csoda történt 2013 őszén is: ötéves munkával, száz ember erőfeszítésével és térségünkben szokatlan baráti összefogással újra felállították Rostás Pál szobrát, amelyet az első világháborút követően olaszok darabjaira törtek.

FESZTIVÁLDÍJ – Hét Domb Nemzetközi Filmfesztivál, 2017, 

                       ismeretterjesztő kategória II. helyezett 

Przemyśl 100

A magyar hadtörténelem egyik legvéresebb várvédelme. Gyilkos rohamok, kiéheztetés. Majd fogság a világ másik végén. Nem a középkorban, hanem csupán egy évszázadnyira napjainktól. Mégsem tudjuk, kikért szól a harang. Kisfilm a feledésről és az emlékezésről, Gyóni Géza elveszett sírjáról és Przemyśl oroszlánjairól.

A legvörösebb föld

Különös körülmények között megkerülő halottak és számon sem tartott hadi műkincsek – megannyi bizarr mozaikból rakható össze a magyarok első világháborús dél-tiroli jelenléte. Az impériumváltás, a fasizmus, majd a második világháború utáni átalakulások hallgatást kényszerítettek a tartomány lakóira, akiknek felmenői szinte az összes első világháborús frontszakaszon véres áldozatokat hoztak az Osztrák–Magyar Monarchiáért.