Filmjeink

Külső magyarok

Tiltott kastélyok 7.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek se teteje, se méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármestere bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták, tönkretették kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Tiltott kastélyok 5.

Keresdi Bethlenek

Bethlen Anikó grófnő gyógyíthatatlan beteg lett a második világháború végén – mégis hihetetlen lélekerővel szervezi ma is Erdély főnemesi világát. Több mint két évtizede küzd a Bethlenekért, a birtokokért és Keresd szétrabolt, majd mégis megmenekített várkastélyáért. Amelyből Drakula újabb fészke helyett a Béke Háza lesz – Böjte Csaba védőszárnyai alatt. 

A Tiltott kastélyok – Keresdi Bethlenek szakmai program megvalósítását 2019. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Tiltott kastélyok 4.

Marosvécsi Kemények

Hogyan lehet egy elmegyógyintézetet "visszafoglalni", kifordítani egy reneszánsz várkastélyt a "bőréből", és visszaadni a hely művészi, irodalmi, humanista szellemét? Hogyan lehet Erdély legszeretetreméltóbb mecénásából "horthysta-fasiszta hazaáruló" és mészégető? Kik és miért rombolják Wass Albert marosvécsi síremlékét évről évre, és miért nem kerülhetett méltó helyére a "kánonban" Kemény János báró író és színházteremtő?

FESZTIVÁLDÍJA Savaria Filmszemle különdíja, 2019

                       – A Lakiteleki Filmszemle különdíja, 2018 

Tiltott kastélyok 3.

Küküllővári Hallerek

Egy falu a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén, ahol a románság különösen magyarellenes. Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Amit a küküllővári bástyák őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti. Filmsorozatunk újabb része az erdélyi főnemesség jóvátételi harcáról. 

FESZTIVÁLDÍJ – A Savaria Filmszemle különdíja, 2019

Tiltott kastélyok 2.

Uzoni Mikesek

Birtokelkobzás, kastélyrombolás, módszeres gyilkosságok, kitelepítések - hogyan lehetséges a múlttal szembenézve a jövőt építeni Romániában? Az Erdélybe hazatelepülő magyar történelmi családok ezzel a kihívással küzdenek meg, amikor visszaköltöznek lelakott kastélyukba, közelharcot vívnak a romániai hatóságokkal, hogy legalább töredékét visszakaphassák birtokaiknak.  

Tiltott kastélyok 1. 

Fugadi Bánffyak

Lovagteremben legelésző tehenek, feldúlt családi kripták, elpusztított birtokok – másfelől jussukat visszakövetelő magyar nemesek, akik nem fogadják el, hogy a történelem nem visszafordítható a Kárpát-medencében. Erdély arisztokratáiról, restitúciós küzdelmeikről szól filmsorozatunk, amelynek első része a fugadi Bánffyakat mutatja be.


Erdély és Románia 

„nagy egyesülése” 100.

Erdély történelmi szíve a magyaroknak, Nagy-Románia központja a románoknak. Gyulafehérvárt törésvonalak szelik át, ami 2018. december 1-jén különösen megmutatkozott. Erdély elcsatolása centenáriumán menekültek az erdélyi magyarok a városból – mi viszont minden figyelmeztetés ellenére éppen oda tartottunk, hogy hosszú ideig egyedüli magyarként forgassunk a kék-sárga-piros forgatagban. Egy évezred vagy egy évszázad határozza meg ma Gyulafehérvár arculatát? Gyász vagy diadal?

FESZTIVÁLDÍJ Kulturális Filmek Fesztiválja, 2019, 2. helyezett

                          Göcsej Filmszemle, 2019, 1. helyezett filmetűd                          kategóriában

Süllyedő város – Marosújvár 

Teleki-öröksége

Marosújvár 2010 karácsonyán vált szellemvárossá a Magyar Királyság egyik legvirágzóbb sóbirodalmából. Az újváriak úgy mondják: a várost a só adta, és a só vette el. A felelőtlen bányagazdálkodás miatt átfúrták a tárnák tartófalait, így mára veszélybe került a település. A süllyedő város fogyatkozó magyarságának sorsát tükrözi a rogyadozó felsőmarosújvári Teleki-kastély, amelynek visszaadásáról 2018 végén született határozat. De a helyzet koránt sincs megoldva.

FESZTIVÁLDÍJ – Göcsej Filmszemle, 2019, 2. helyezett filmetűd                          kategóriában

Kassa, a skizofrén város

A trianoni döntés előtt a bevonuló csehszlovák katonák megmozgattak minden követ azért, hogy lakói elszakadjanak gyökereiktől - és 1918 őszétől félelemben éljenek. Ma a Kárpát-medencei magyar turizmus fellegvára, középkori dómját zarándokok tízezrei keresik fel. Kassa mostanra mégis a mindent elsöprő asszimiláció iskolapéldája lett.

Nagy háború

Szamár-sziget rabjai

A szicíliai maffia rettegett börtönszigete volt a kilencvenes évek végéig, korábban terroristák és banditák büntetőtelepe. Ma lélegzetelállító szépségű turistaparadicsom a Földközi-tenger közepén, Szardínia legvadabb partvidékén. Aki Asinarára, az albínó szamarak földjére lép, nem gondolná, hogy magyar katonák csontjait rejti az „ördög szigete”.

FESZTIVÁLDÍJ – A Lakiteleki Filmszemle különdíja, 2017 


Rostás Pál feltámadása

Csoda történt 1813 októberében: egy magyar huszár hét francia lovassal és hatvan gyalogossal, Napóleon katonáival vette föl egymaga a harcot. A huszár hősi halálának szemtanúja volt a közeli szlovéniai falu lakossága. Csoda történt 2013 őszén is: ötéves munkával, száz ember erőfeszítésével és térségünkben szokatlan baráti összefogással újra felállították Rostás Pál szobrát, amelyet az első világháborút követően olaszok darabjaira törtek.

FESZTIVÁLDÍJHét Domb Nemzetközi Filmfesztivál, 2017, 

                       ismeretterjesztő kategória II. helyezett 

Przemyśl 100

A magyar hadtörténelem egyik legvéresebb várvédelme. Gyilkos rohamok, kiéheztetés. Majd fogság a világ másik végén. Nem a középkorban, hanem csupán egy évszázadnyira napjainktól. Mégsem tudjuk, kikért szól a harang. Kisfilm a feledésről és az emlékezésről, Gyóni Géza elveszett sírjáról és Przemyśl oroszlánjairól.



A legvörösebb föld

Különös körülmények között megkerülő halottak és számon sem tartott hadi műkincsek – megannyi bizarr mozaikból rakható össze a magyarok első világháborús dél-tiroli jelenléte. Az impériumváltás, a fasizmus, majd a második világháború utáni átalakulások hallgatást kényszerítettek a tartomány lakóira, akiknek felmenői szinte az összes első világháborús frontszakaszon véres áldozatokat hoztak az Osztrák–Magyar Monarchiáért.


Filmjeink fő támogatója: 

Emlékezni és emlékeztetni