Tiltott kastélyok

Aki a Kárpát-medencei magyar szórványvilág sorsával foglalkozik, ritkán találkozik olyan történettel, amely ne egyértelműen a pusztulás, az eltűnés, a beolvadás képleteit idézné föl. Ezért különleges és példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI. századi „palotaforradalma”: hogy a trianoni döntéstől kezdve vesszőfutásra kényszerített úri rend osztálymakacsságával – de utolsó erőfeszítéssel – megpróbál újra gyökeret verni ott, ahonnan kiebrudalták. A magyar történelmet évszázadokig alakító családok meglett és ifjabb tagjai kerekedtek föl néhány éve, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy konfiskált birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Ez a harc egyszerre tűnik reménytelennek, hősiesnek és erőt adónak a kisebbségi magyarság szemében.

A multimédiás vándorkiállítás fotótablókon, molinókon, roll upokon, videó- és egyéb installációkon megjelenítve archív fotók és friss dokumentumfotók párhuzamára épül, tárgyakkal, eredeti dokumentumokkal. A tárlat a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyeinek, az erdélyi kastélyoknak az „ilyen volt – ilyen lett” vizuális dialektikájára alapoz – a dél-erdélyi Fugad Bánffy-kastélyától a marosvécsi Kemény-kastélyon át a csodálatos reneszánsz falképeket rejtő altorjai Apor-kúriáig. Célunk nemcsak a pusztulás dokumentálása, hanem az újjászületésé és a pusztulásra ítélt osztály „visszakapaszkodásáé” is. Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.