Hadifogoly magyarok
A nagy háború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete a hadifogságé. A háborús veszteségeknek ez a formája már bekövetkeztekor bizonyos társadalmi távolságtartást váltott ki: hadifogságba esett katonáinkat igen gyakran rosszallás, gyanakvás, több esetben a gyávaság és a megfutamodás, sőt szélsőséges esetben a hazaárulás vádja vette körül. A hadifogolykérdés – húsba vágó mivolta ellenére – Magyarországon alig feldolgozott, ez még nagy adósságuk a tudományos kutatást és szakszerű ismeretterjesztés folytató fórumoknak. Pedig kevés család van a Kárpát-medence magyarságának soraiban, amelyiket ne érintett volna a fogság valamilyen formája.
Már az első világháborút követően – amikor százezrek ragadtak életük végéig szovjet területen, sokan közülük aztán a sztálini tisztogatások áldozatául esve, egyik táborrendszerből a másikba, a gulágra űzve – erős igény mutatkozott a hadifogság eseményeinek, történetének és problémáinak földolgozására. Ez a mai napig nem történt meg. Ezt az adósságot szeretné törleszteni az irodalmi igényű dokumentáció és a multimédia korszerű eszközeivel, egyedülálló gyűjteménye bemutatásával a Külső Magyarok Kft., melynek kutatócsoportja több mint egy évtizede térképezi föl a magyar történelem e fehér foltját. Ezt a vizsgálódást egyszersmind a magyarság- és szórványkutatás eszköztárával is kiterjesztve, hiszen számos párhuzam adódik a hazájából, nyelvéből és kultúrájából kirekesztett magyar szórvány és a fogolytáborok történelemből szinte kizárt népe között.