A magyarság őrhelyei

A hódmezővásárhelyi Emlékpont galériájában megnyílt a Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című nemzetközi multimédiás vándorkiállítás, amely a tizenhatodik századtól napjainkig tartó időutazásra hívja a látogatókat.

A tárlat kurátorai, Margittai Gábor és Major Anita évtizedek óta kutatják az erdélyi magyar arisztokrácia történetét, a huszadik és a huszonegyedik században folytatott harcukat, amely során igyekeznek ismét gyökeret verni szülőföldjükön. Erről Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője szólt köszöntőjében, hangsúlyozva, hogy a történelmi magyar családok leszármazottai nemcsak gazdasági, de művelődési és jószolgálati tevékenységet is igyekeznek folytatni, s a magyar kultúrát megjeleníteni a magyarság őrhelyein, az erdélyi kastélyok világában.

– Közel áll szívemhez a kiállítás és a témát feldolgozó kötet is, amelyek érzelemdús képekkel teszik megfoghatóvá a kastélyok, s a magyar nemesi családok sorsát – fogalmazta meg a megjelenteket köszöntve Juhász Tünde kormánymegbízott. A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője kifejtette: a bemutatott családok a magyar történelemben gazdasági erejükkel és politikai érdekérvényesítő képességükkel meghatározó szerepet töltöttek be, s a kultúra iránti elkötelezettségükkel, társadalmi szerepvállalásukkal az egész Kárpát-medencei magyarság történelmét formálták. Bűnük is ez volt, sorsuk ezért pecsételődött meg az 1918–19-es román megszállást követően, s váltak 1948-ban a kommunista hatalom céltábájává, s bár sokan kényszerűségből külföldre távoztak, de gyökereiket nem feledték.

Zakar Péter történészprofesszor, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese megnyitójában arról is szólt, hogy a román történettudomány képviselőinek jelentős része állítja, hogy a magyar és Habsburg arisztokrácia közösen igyekezett a román népet „tudatlanságban tartani”, miközben tény, hogy a kolozsvári piarista iskola tanulóinak közel fele a román nemzetiséghez tartozott már az 1840-es évek közepén. A rektorhelyettes emlékeztetett: 1949. március 3-ra virradóra a történelmi családok tagjait ősi birtokaikról a román kommunista egységek telepítették ki húszkilónyi holmi elvitelét engedélyezve.

– Több évtizedes kényszerű hallgatás után újra lehet beszélni az osztályként és magyarként is kisebbségi létbe szorított réteg dicső és tragikus múltjáról – jelentette ki Major Anita. A tárlat egyik kurátora szólt a történelmi családok mai leszármazottjainak a rendszerváltást követő visszaszolgáltatás során vívott harcáról, amelyet a témáról megjelentetett könyvben, filmsorozatban és a Hódmezővásárhelyen 2020. január 20-ig látható kiállítás formájában is dokumentáltak. A megnyitón a Németh László Gimnázium, Általános iskola diákjai működtek közre erdélyi népdalcsokorral.

Forrás: Emlékpont

Fotók: Emlékpont/Arany-Tóth Attila